Az UV sugárzás három típusa ismert. A legveszélyesebb az UV-C sugárzás, melyet teljesen kiszűr az ózon réteg, míg a bőrt elérő UV-A és UV-B különböző hatásokat gyakorol az emberi szervezetre.
UV-A (400 – 315 nanométer)
A természetes UV-A sugárzás nem vesz részt a napégés kialakításában, azonban a bőr mélyebb rétegeibe hatolva barnulást idéz elő. Ezzel egy időben károsítja a kötőszövetet, ami petyhüdtté teszi a bőrt és idő előtti öregedéséhez, valamint ráncok kialakulásához (fénykárosodás) vezet. A legújabb tudományos kutatások megerősítették, hogy az UV-A sugárzás hozzájárul a bőrrák kialakulásához.
Az UV-B sugarak rövid hullámait az ózonréteg nagyrészt kiszűri, azonban az ózonréteg károsodása miatt a földfelszínt elérő UV-B sugárzás mennyisége nő. Az UV-B sugárzás a bőr felső rétegeiben elnyelődik és károsítja a DNS-t. Az UV-B hatására a festéksejtek barna pigmentet (melanin) termelnek, a bőr lebarnul.
Napégéskor az UV-B sugarak hatására a bőr vörössé válik, amely a bőr sejtjei számára figyelmeztető jelzés. A sejtek saját helyreállító képességén múlik, hogy megbirkóznak-e a károsodással. Minél gyakrabban és nagyobb mértékben tesszük ki bőrünket napsugárzásnak, annál nagyobb az esélye annak, hogy a helyreállító mechanizmusokba hiba csúszik. Hosszú távon ez a folyamat a genetikai anyag módosulásához, krónikus bőrbetegségekhez, rákmegelőző állapothoz vagy akár bőrrák kialakulásához is vezethet.
Az UV Index egy nemzetközi mértékegység, mely a napból jövő ultraibolya sugárzás mennyiségét és intenzitását méri. Meghatározza a napfény erősségét egy bizonyos helyen és időben. Értéke 1 és 11 között lehet. Minél magasabb az értéke, annál nagyobb veszélynek van kitéve a bőr.
